Napkollektoros rendszerek
A napkollektor működéseA napkollektor olyan épületgépészeti berendezés, amely a napenergia felhasználásával állít elő fűtésre, vízmelegítésre használható hőenergiát. Fűtésre tavasszal és ősszel mint átmeneti, télen pedig mint kisegítő fűtés használható, megfelelő hőszigetelésű épületekben. Hőcserélő közege jellemzően folyadék, de a levegőt használó változatai is elterjedtek. |
||
![]() |
A napkollektor fényelnyelő (matt fekete, fényt nem visszaverő festékkel bevont) rétegét abszorbernek is nevezik. Ez a réteg a fény elnyelése által melegszik fel, majd a hő hatására felmelegedő közeget (vizet) egy csőkígyón át vezetik el – általában szivattyúval. A csőkígyó másik oldalán hőszigetelő réteg van, fokozandó a hatékonyságot, illetve megakadályozandó az átégetést. | |
A kollektor által "termelt" meleg közeget nem közvetlenül, hanem tároló-hőcserélő tartályon (más néven: puffer tartály) átvezetve lehet hasznosítani, a felhasználandó víz hőfoka ezzel szabályozható, míg a tartályban sokkal magasabb hőmérséklet is megengedhető, illetve ezzel csökkenthető a hőmérséklet-ingadozás. | ||
A napenergia megoszlása Magyarországon |
||
Az éves, átlagos napsugárzás Magyarországon 3,17 kWh négyzetméterenként naponta. Összes éves mennyiség szempontjából Magyarország 2000 óra/év napsütéses óraszámmal kb. a 47 szélességi fokon kedvező helyen van, valamint a legnagyobb beesési szög a vízszinteshez délben nyáron 66°, télen 19°, ami gyakorlatilag jó kollektor elhelyezési lehetőséget ad. ( Az Országos Meteorológia Szolgálat 2013.-as adatai alapján ) |
|
A havi összsugárzás és napfénytartam megoszlásról az alábbi két grafikon ad tájékozódási lehetőséget. |
|
![]() |
![]() |
Napkollektoros rendszer egyszerűsített vázlata |
|
![]() |
|
A napkollektorok feladata (1) a napenergia begyűjtése és átadása a hőszállító közegnek. |